Emlődaganatok okai, tünetei és megelőzése

Hazánkban a nők 7-10%-nál fordul elő emlő rosszindulatú daganat. Középkorú nők leggyakoribb daganatos megbetegedése, leggyakrabban 40-60 év közt jelentkezik.
Évente 4-7500 új beteg kerül felfededzésre 2020-ban 7565 nőnél fedeztek fel mellrákot évente 2200-an halnak meg ebben a betegségben.

Okok, hajlamosító tényezők

Előfordulása az életkorral nő (35-40 év felett kezd el mérhetően nőni az előfordulás). Hajlamosító tényezők:

  • korai menarche,
  • késői menopausa,
  • késői (35 év feletti) gyermekválalás,
  • gyermektelen nők (ösztrogén hatás!)
  • változó kor,
  • családi halmozódás (génmutációk)
  • fiatalkori mellkasfali sugárkezelés,
  • denz emlő,
  • hormon készítmények tartós szedése

Tünetek

Korai szakaszában teljesen tünetmentes lehet!
Tünetek:

  • Csomó a mellben
  • Bimbó vagy emlő bőrén behúzódás
  • Emlő véres váladékozása
  • Emlőbimbó ekzémásan kipirosodik, viszket
  • Bőr kifekélyesedése
  • Emlő ellenoldalihoz képest megnagyobbodása, duzzanata
  • Kiterjedt bőrpír
  • Hónalji csomó!

Megelőzésében elsődleges fontosságú az önvizsgálat!
Hogyan végezzük?

E

Tekintse meg melleit egy nagyobb tükörben több irányból, csípőre tett, majd fej fölé emelt kézzel.

E

Nézze meg mellbimbóit alaposan, szemből és oldalról egyaránt, hogy nem tapasztal-e alaki változást.

E

Ismételje meg ugyanezt felemelt karokkal.

E

Bal karját továbbra is felemelve, jobb kezével és zárt ujjakkal köröző mozgással tapintsa át bal mellét, hogy nem érez-e göböt vagy csomót. Ezután jobb oldalát is vizsgálja meg ugyanígy.

E

Feküdjön le, bal válla alá helyezzen egy összehajtott törölközőt vagy kispárnát és bal karját nyújtsa a feje fölé.

E

Jobb kezével, körkörös mozdulatokkal kívülről befelé, a mellbimbó felé haladva ismét tapintsa át mellét.

E

Vizsgálja meg a mell és a hónalj közötti területet is, illetve a hónaljakat is.

Szűrővizsgálatok

Magyarországon a Nemzeti Népegészségi Program alapján a panaszmentes, 45-65 éves nők szervezett behívásos szűrővizsgálata történik 2 évente, melynek fő célkitűzése a még nem tapintható elváltozások korai felismerése. A szűrésen kiemelt elváltozások kb. ötödénél igazolódik valódi rák.

Az emlők képlakotó vizsgálatai alatt a mammográfiás vizsgálatot és az emlő ultrahang vizsgálatot értjük. Rutinszerűen nem szükséges emlő MR vizsgálat végzése, de az emlő MR vizsgálat segítheti a pontos diagnózis felállítását. 

Korai felismerés életet menthet!

Szövettani vizsgálatok

A szövettani mintákat a radiológus kollégák veszik, és ez az anyag jut el egy szövettani laborba, ahol az feldolgozásra kerül. A mintavételnek két formája létezik.

  1. Vékonytű (aspirációs) mintavétel: a daganatból sejtek kerülnek eltávolításra és citológiai laborban vizsgálatra.
  2. Vastagtű (core biopszia) mintavétel: a dagantból szövethenger kerül eltávolítása és pathológiai laborban kerül feldolgozásra. Amennyiben lehetséges célszerű a vastagtűs mintavétel elvégzése, mely alapján pontosabb szövettani erednényt kapunk, így többet tudunk meg az adott daganat típusáról, mely a terápiás terv felállításában lesz segítségünkre.

Miután elkészülnek a szükséges képlakotó vizsgálatok, megtörténik a szövettani vizsgálat, az eredményeket egy multidiszciplináris orvoscsoport (onkoteam) bírálja el, és határozza meg a kezelési tervet. Az emlőrák kezelése sosem egy orvos által felállított terápiás terv! Amennyiben az onkoteam műtétet javasol, forduljanak hozzám bizalommal műtéti konzultáció céljából!